20./ Álláskeresés (2.rész) - Lehetőségek anyaként, a német vállalkozások jogi formái

Előzetesen megjegyzem, a poszt nem csak az anyukáknak szól! A vállalkozás, cégalapítás lehetőségeiről / feltételeiről is írok benne.

Graphic By: 365psd.com

Részmunkaidő, cégalapítás, vállalkozás? Ezek a kérdések foglalkoztatnak most engem. Ugyan egyenlőre még csak a nyelvet tanulom, de szeretek a dolgok elébe menni, és szeretem jóelőre kitűzni a következő célt.
Rövid ideje vagyok itt ahhoz, hogy tapasztalatokról beszélhetnék, ez egyenlőre csak az információgyűjtés időszaka.

Graphic By: www.fotolia.com/‎

Néhány szó a szülés utáni időszakról

Az első két hónapban "Mutterschaftsgeld" jár, ami a teljes fizetésed nettó összege. A Krankenkasse fizet napi 13 Euró/napot, a munkáltatód pedig kiegészíti a nettó fizetésedre.

A szülés után jár az "Elternzeit", amit legfeljebb három évig lehet igénybe venni (a szülést követő egy héten belül kell nyilatkozni róla), jár az apának és az anyának is, és akár egyidőben is igénybe vehetik. Felmondásvédelemmel jár, pénzzel nem. Mellette részmunkaidőben lehet dolgozni.
(2006-os adat: Az anyák 96 százaléka, az apák 21 százaléka élt ezzel a lehetőséggel.)

Az "Elterngeld" lehetővé teszi, hogy a szülők otthon lehessenek a gyeremekükkel az első 14 hónapban. Ehhez az állam anyagi segítséget nyújt, a szülő(k) fizetését részben pótolja. Az Elterngeld igénybevétele mellett nem éri meg visszamenni dolgozni (kivéve ha a minimumot kapod), a célja, hogy otthon legyél. Az Elterngeld-et egy szülő legfeljebb 12 hónapra, de a két szülő max. 14 hónapra veheti igénybe. Ha az egyik fél nem alkalmas a gyermek ellátására (pl. betegség miatt), akkor egy szülő is kiveheti a 14 hónapot. Egyedülálló szülő szintén 14 hónapra veheti igénybe.

A 14 hónapnyi támogatást a szülők egymást közt tetszőlegesen oszthatják fel, de egy szülőnek (mindegy hogy apa vagy anya) minimum 2 hónapot kell igénybe vennie, hogy mind a 14 hónapot megkapják. (A statisztikák szerint a férfiak 80 százaléka igénybeveszi ezt a két hónapot!)
Az Elterngeldet az előző 12 hónap nettó fizetése alapján számolják ki, de nem veszik bele az olyan hónapokat, amikor valamilyen állami támogatásban részesültél. Összege 300 - 1800 Euro.
Az Elterngeld a családi adóalapot emeli. Lehet úgy is kérni, hogy egy hónapban csak fele összeget folyósítsanak, így dupla annyi idő alatt lesz kifizetve (a teljes összeg természetesen ugyanaz, csak több részletben elosztva). Így az egy évre eső adóalapot kevésbé emeli. Adott családi jövedelemre ki kell számolni, hogy mi éri meg jobban, van-e egyáltalán különbség.
Eltenrgeld folyósítása alatt is lehet dolgozni részmunkaidőben, de az esetek többségében nem éri meg. A törvényalkotónak is ez volt a célja vele: ad elég pénzt, hogy otthon maradhass. (Természetesen ez egyéni megítélés kérdése, kinek mekkora összeg az elegendő.)
A 2015. július 1. után született babák szüleire már az új szabályozás érvényes. Erről a hivatalos tájékoztató ITT érhető el.

Ha bővebb információra van szükséged, ITT az irányítószámodat megadva rá tudsz keresni, melyik regionális iroda van a közeledben.

"Kindergeld". Erről ITT írok.

Táblázat a felmondási védelemről, foglalkoztatási tilalomról és a juttatási lehetőségekről.

Forrás: https://de.wikipedia.org/wiki/Mutterschutz

A wikipedia-n találtam néhány statisztikai adatot a három év alatti gyerekek szüleinek munkavállalási arányairól. Eszerint az apák 80-90 százaléka dolgozik, míg az anyák 60-70 százaléka, a három gyerekes anyák 50 százaléka. Ebbe beleszámolták a részmunkaidősöket is.

Tény: Kevés a bölcsődei- és óvodai férőhely, és ezek többnyire fizetősek (bár nem vészes az áruk). Az iskolák többsége félnapos, a napközis ellátások férőhelyeinek a száma sem elegendő, meg kell küzdeni a bekerülésért. Így nem könnyű az anyáknak teljes munkaidőben visszamenni dolgozni.

Nekem otthon sem volt segítségem, itt sincs, így ebből a szempontból nincs változás a költözés miatt. Viszont aki megszokta, hogy a nagyik vagy egyéb családtagok néha besegítenek, annak azt tanácsolom, vegye ezeket a körülményeket is számításba.

Pozitívum: Több a részmunkaidős lehetőség, és létezik egy olyan kategória is, hogy "minijob", ami 450 Euro-ig adómentes. Ez megadja a lehetőséget a nőknek, hogy ne szoruljanak ki teljesen hosszú évekre a munkaerőpiacról.

Álláskeresés

Első körben jelentkezz be a Müncheni Munkaügyi Hivatal-ba. Itt beregisztrálnak, és az általad megadott adatok alapján küldenek ajánlatokat, amiket vagy elfogadsz, vagy nem. Bizonyos időközönként - két havonta - tiszteletedet kell itt tenni, hogy tudják, mi történt veled. Értelem szerűen, ha már találtál állást, jelzed, és utána nem kell jelentkezned.

Részmunkaidős állások

Figyelem! A kutatásom nem reprezentatív, csak véletlenszerűen választottam ki néhány álláskereső portált, ezért nem biztos, hogy a helyes képet mutatja.

Mintavétel időpontja: 2015.10.08.

Németországi portálokon: 
A keresőbe beírtam: "Teilzeit" , "München".  
(München lakossága 2006-ban: 1 287 662 fő. Forrás: wikipedia)

http://de.indeed.com/ 2039 találat
http://www.monster.de/ 199 találat
http://www.stepstone.de/ 401 Münchenben, 98 a vonzáskörzetében
http://www.jobs.de/ Itt azt írta ki, több, mint 500 találat

Magyarországi portálokon:
A keresőbe beírtam: "részmunkaidő" , "Budapest". 
(Budapest lakossága 2011-ben: 1 729 040 fő. Forrás: wikipedia)

http://hu.indeed.com/ 494 találat
http://www.workania.hu/ 96 találat
http://www.jobinfo.hu/ 10 találat (Itt részmunkaidős kategória nem is volt. "4-6 órás rendszeres mellékállás"ként volt megfogalmazva.)
https://www.jobmonitor.hu/ 172 találat
https://www.profession.hu/  19 találat

A fizetések összehasonlítgatásába nem mennék bele. Itt csupán a lehetőségek számára voltam kíváncsi.

Vállalkozás, cégalapítás

Vajon Németországban egyszerűbb céget, vagy vállalkozást alapítani, mint Magyarországon? Merjek belevágni? Nem csak egy pénznyelő lesz? Ha nem jönnek be a számításaink, itt is évekig tart megszüntetni?

Amennyiben komolyan fontolgatod a vállalkozás lehetőségét, először keress fel egy tanácsadó céget! Ők biztosan tudnak segíteni abban, hogy az elképzeléseidbe melyik jogi forma illik.
A tanácsadó cégeknek ne csak az árait nézd meg, hanem azt is, milyen szolgáltatásokat nyújtanak az adott árért.
Tanácsadót akkor is felkereshetsz, ha alkalmazott vagy, mert sokmindent el lehet számolni adócsökkentő tételként, attól függően mi a foglalkozásod.  Nekem még nem sikerült megtalálnom az ide vágó törvényt, vagy rendeletet... meg semmiféle egyéb infót. Mentségemre legyen mondva egyenlőre elég lassan olvasok németül, nem hogy még jogi szöveget! De ami késik nem múlik! :)

Ha még nem tartasz ott, hogy tanácsadótól kérj segítséget, csak tájékozódni szeretnél a lehetőségekről, a következő táblázatokban megtalálod a fontosabb tudnivalókat. 
Ezen az oldalon üzleti terv mintát is tudsz letölteni.

Milyen jogi formák közül választhatunk?

Forrás: http://www.starting-up.de/geld/steuern/rechtsformen-von-unternehmen-und-steueraspekte.html

Induló tőke, alapítók száma, felelősség...

http://www.starting-up.de/fileadmin/images/Recht/Rechtsformen/Tabelle_gross_2.jpg

Gewerbe, Kleingewerbe

Szakemberek, kézművesek, kétkezi munkások, de sokszor orvosok is választják a német kisvállalkozói engedély - a "Gewerbe" - kiváltását. Ez egy egyszerű és könnyen létrehozható vállalkozási forma, pár óra alatt el lehet intézni (a bankszámlanyitással egyetemben). Főleg az olyan vállalkozóknak jó, akik nem kereskedni szeretnének, csak elvállalnak egy munkát, és azt szeretnék kivitelezni németország területén.

Ha van egy főállásod, de mellette is dolgozol még valamit, például netes bevételeid vannak, akkor is ki kell váltanod a "Gewerbe"-t! Ehhez nyitnod kell egy külön vállalkozói számlát is, hogy ezek a bevételeid ide follyanak be. Érdemes ezt ugyanannál a banknál nyitnod, ahol a folyószámlád van.

A "Gewerbe" adózás szempontjából is tökéletes választásnak bizonyul, hiszen - azoknak, akik nőtlenek és nincsenek gyermekeik - 7 500 Euró évi bevételig adómentes . 

Ha a magánvállalkozó házas, és gyermekei is vannak, akkor akár évi 18 000 Euró árbevételig is adómentesen működhet.

Efölött 20-23% közötti SZJA terheli a bevételt. Ahogy növekszik a bevétel, progresszív adózás lesz érvényben, ami azt jelenti, hogy bizonyos összegek fölött nő a befizetendő adó mértéke. 

Kisebb vállalkozások is szívesen alkalmaznak "Gewerbe"-vel rendelkező munkaerőt, mivel a részükről kifizetendő bérköltség is kedvezőbb. Ha külföldi munkavállalót alkalmaznak, hosszadalmasabb a bejelentése, de ha rendelkezik "Gewerbe"-vel, azonnal fel tudják venni.

A fent leírtak ellenére: 
Mielőtt elkezded intézni, beszélj egy adószakértővel, a te helyzetedben mit javasol! Ne hallgass rám, ne hallgass mit mondanak a bankban vagy az ismerősök. Először egy szakértőt kérdezz meg! Felesleges plusz köröktől és költségektől kímélheted meg magadat.

Tehát mit kell tenned? 

• Finanzamt-nál adószámot kérni (Erről ITT írtam.).
• Rathaus-ban kiváltani a "Gewerbe"-t. Keress rá városod honlapján arra, hogy "Gewerbeanmeldung".  Ki fogja írni az illetékes iroda elérhetőségeit, nyitvatartási időt, és a szükséges tudnivalókat. A kitöltendő nyomtatványt is le lehet tölteni innen. Személyesen tudod csak intézni, személyigazolványt vagy útlevelet kérnek. A regisztráció díja 25 Euro.
  Nulla várakozási idő, gyors ügyintézés! :) 
• Vállalkozói számlát nyitni. Ha már van folyószámlád, érdemes ugyanannál a banknál nyitni (általában ez a legolcsóbb és legpraktikusabb megoldás). Ehhez időpontot kell kérni! Ez kicsit hosszabb ideig fog tartani, mert kikérdez az ügyintéző, hogy a leginkább hozzádillő szolgáltatást tudd kiválasztani. (Induló vállalkozás esetén többnyire a legolcsóbb lehetőség mellett dönt az ember, nade akkor is meg kell ezt beszélni.)

A bejelentkezés után megkeresett egy biztositótársaság, hogy be kell fizetni kötelező felelősségbiztositást... de mint utólag megtudtuk, ha nincs alkalmazottad, akkor nem kell fizetni, de a nyilvántartásukban maradsz.
Kaptunk levelet áfa ügyben is, arról is nyilatkoznunk kellett. Esetünkben nem mi fizetjük be az áfát, hanem e cég, aminek dolgozunk.
Ennél a pontnál hallottam először arról, hogy létezik a "Kleingewerbe". De hogy ez mit is jelent pontosan, annak még utána kell néznem.
A további fejleményekről is beszámolok majd. Egyenlőre itt tartunk.

19./ A kulturális sokk

Nem sorolható az elintézenő ügyek közé, mégis fontosnak tartom megemlíteni, és egy külön posztot szentelni a témának. Ugyanis hiába van meg az új munkahely és a lakás, hiába intéztél el mindent, amit kellett, ha nem érzed jól magad a bőrödben, ha nem tudsz beilleszkedni az új környezetedbe.

Hogy mit is nevezünk "kulturális sokk"-nak?

Kicsit száraznak tűnhet a téma, de ez ne riasszon el attól, hogy elolvasd!

Forrás: http://www.britannia-movers.co.uk/emigration-blog/expat-culture-shock-and-top-ways-cope-it

A kulturális sokk

Nem túl profi, de a Wikipedia-ról idézem a lényegét, mert ennél tömörebben nem tudom megfogalmazni.

"A kulturális sokk kifejezés azokra az érzésekre (aggodalom, meglepetés, tájékozódási zavar, bizonytalanság, zavarodottság) utal, amit az emberek olyankor élnek át, amikor egy teljesen különböző kulturális vagy társadalmi környezetben kell működniük (például egy idegen országban)."
...
"Az új kultúrába való beilleszkedés nehézségeiből ered, hogy az ember nem tudja, mi megfelelő és mi nem. Ez gyakran az új vagy különböző kultúra bizonyos nézőpontjai iránt érzett erős (erkölcsi) undorral jár együtt. Néhány kutató szerint ugyanakkor a kulturális sokk pozitív hatásokkal is jár, például javítja az önmotivációt."

...

"Edward T. Hall a kulturális sokk kialakulásának három fajtáját emelte ki :

• A megszokott kapaszkodók elvesztése: Tárgyi és társadalmi közösségről van szó, amiben szocializálódtunk. (nyelv, gesztusok, képi szimbólumok, szokások, viselkedési minták)
• A személyközi és társas kommunikáció diszfunkciója: Hiába tud valaki az adott nyelven, ha nem érti az üzenetben lévő rejtett szándékot, mert más kulturális háttérrel rendelkezik.
• Identitáskrízis: Nem tudja eldönteni, hogy a felé áramló jelzésekből mi a fontos és mi a lényegtelen."

A kulturális sokk annál nagyobb, minél nagyobb a kulturális különbség

Németország nem a világ túlsó felén van. A magyar és a német kultúrában, vallásban, emberi viselkedésben nincsenek túl nagy eltérések. Ez részben köszönhető a globalizációnak is. A fentiek miatt gondolhatnánk, hogy ezzel a témával esetünkben nem kell foglalkozni.

Tévedés. Az apró különbségek is sokat számítanak. 

Ráadásul Németorságban nem csak a német emberekkel kell megtalálnod a közös hangot. A legtöbb munkahelyen nagyon vegyes a kép, a világ bármely tájáról származhatnak a kollégák (akik egyébként veled együtt igyekeznek beilleszkedni, de mindenki egy kicsit másképp).

Kapaszkodók elvesztése

Amit megszoktunk, az biztonságot, komfortérzetet ad, mert kiszámítható.

Kapaszkodó lehet: nyelv, gesztus, szokások, viselkedésminták ismerete (pl. kell -e borravalót adni, mikor, hogyan szokás köszönni). Kikkel milyen hangot kell megütni, hogyan kell ügyeket intézni...

Nem mindegy, hogy a kapaszkodók milyen mértékben hagynak cserben.

• Csak a fizikai környezet más?
• A nyelv is más?
• A szokások is ismeretlenek?

Mitől függ a beilleszkedés sikere?

• Önként választottuk, vagy belekényszerültünk a helyzetbe? Családok esetén gyakran előfordul, hogy az egyik fél kapja a külföldi ajánlatot úgy, hogy van már az adott országban tapasztalata (ott tanult, vagy kiküldetésben dolgozott), míg a másik fél csak követi, hogy ne szakadjon szét a család. Mindkettőnek új a helyzet, de a követő félnek mindig nehezebb.
• Lelkileg fel vagyunk készülve a változásokra? 
• A különbségek-, várható nehézségek ismerete segít lelkileg felkészülni.
• A szituáció feldolgozásában egyedül vagyunk, vagy vannak társaink a próbatétel legyőzésében?
• Nem elég a nyelv ismerete! A nem verbális kódokat is ismerni kell!
• Ember és ember között is van különbség. Van, aki könnyebben "átáll" az új helyzetekben.

Identitáskrízis

Az állandó éberség és mindenre odafigyelés, a megfeleléskényszer hosszú távon fizikailag és szellemileg is megterhelő. Ez kimerültséghez és elbizonytalanodáshoz vezethet.

Az új környezetben nem ismerik meg az ember igazi személyiségét, nehéz felfogásúként kezelhetik, türelmetlenek lehetnek vele. Emiatt egy idő múlva esetleg kerülik a vele való kapcsolatot, vagy saját maga kerüli mások társaságát. 

Lehetséges stratégia

• Nem begubózni! Minél több kapcsolatot kell teremteni az új környezetben.
• Külső segítséget találni: Társat keresni, akivel kibeszélhetjük a szorongásainkat.
• Külső segítő nélkül: legyünk kezdeményezők! A "kudarcokból" is próbáljunk tanulni! ...és ne, ne ragaszkodj a magyaros ízekhez, a magyar filmekhez, stb. (Nem úgy értettem, hogy felejtsd el, hanem hogy nyiss az újra.) Sokkal inkább barátkozz az itteni ízekkel, hangokkal, szokásokkal, emberekkel. Szóval légy nyitott!
• Egy idő múlva új kapaszkodók alakulnak ki, és csökken a bizonytalanság.

Az interkulturálisérzékenység-fejlesztési modell

Ismét egy Wikipedia hivatkozás, amit nem próbálok meg saját szavakba önteni.

"Az interkulturálisérzékenység-fejlesztési modell (Development Model of Intercultural Sensitivity) Milton J. Bennett szellemi terméke. Ebben az értelemben kultúraként nem csak a nemzeti kultúrákat értelmezhetjük, hanem a nemi, életkori, szakmai stb. vonalon megjelenőket is. A modell az interkulturális kompetencia hat szintjét különbözteti meg:

1. Tagadás: Nem ismerjük el, hogy a másik kultúrája a mienktől eltér.
2. Védekezés: Észleljük a különbséget, de ez védekezést vált ki belőlünk. Sztereotípiákban gondolkozunk, amiket háromféleképp is alkalmazni tudunk:
   • Lenézés: Lenézzük a másik kultúrát.
   • Felsőbbrendűség: Magasabb rendűként értékeljük a saját kultúránkat.
   • Önlebecsülés: Ez a másik véglet: hasraesünk a másiktól, rosszabbnak ítéljük a sajátunkat.
3. Minimalizálás: Érzékeljük a különbségeket, de a jelentőségét nem ismerjük el. „Végtére is mind ugyanolyanok vagyunk.”
4. Elfogadás: Tiszteletben tartjuk a másik értékeit.
5. Alkalmazkodás: Felismerjük a többféle kulturális megközelítésben rejlő lehetőségeket. Két fokozata:
   1. Empátia: Bele tudjuk élni magunkat a másik helyzetébe.
   1. Pluralizmus: Otthonosan mozgunk a kultúrában.
6. Integráció: Aktív résztvevőivé tudunk válni a másik kultúrájának, a dolgokat több kulturális perspektívából is meg tudjuk vizsgálni. Egy bizonyos szintjén már egyik kultúrát sem érezzük igazán a sajátunknak.

Az első három szint az etnocentrizmusé. Ebben az állapotban az egyén vagy felismeri a kultúrákból adódó különbségeket, vagy nem, de mindenképp a maga értékrendjét tartja mérvadónak, a másikat próbálja a maga kultúrájához igazítani.
A másik három szint viszont már az etnorelativizmus tere: az ember megérti, hogy a másik kultúrája a magáéval egyenrangú, és a sajátját is viszonylagosan kezeli. A kulturális eltérésekből adódó problémák kezelésére már nem csak a másik, hanem a saját viselkedésének megváltoztatásán is gondolkozik."

A beilleszkedés folyamata

Mi a helyzet a gyerekekkel?
Sok ismerőstől hallottam, hogy a gyerekek ilyen könnyen, meg olyan könnyen élték meg a változást. Igen, a gyerekeken nincs akkora nyomás, és felelősség, mint egy felnőttön.
Ám nem szívesen általánosítanék, mert a reakciójuk az ő esetükben is erősen személyiségfüggő.

Mindenesetre megkérdeztem az érzéseikről a két saját csemeténket. Ők szintén különböző - bár eléggé hasonló - módon élik meg a helyzetet.

Egyik gyerek vallomása:
"Első nap úgy éreztem magamat, mint egy nyaraláson vagy kiránduláson.
Második nap, mintha egy "ufó" lennék egy idegen galakszisban.
Harmadik nap meg már nem is gondolkodtam ilyesmin. 
...de miért kérdezed ezt tőlem? Olyan régen volt, ki emlékszik már erre? (Mondta két héttel az iskolakezdés után.)"

Másik gyerek vallomása:
"Első nap olyan volt, mintha egy új mozifilmet néztem volna, ahol én vagyok a főszereplő.
Második nap úgy éreztem magamat, mintha a fejemet egy kőbe verték volna. (Elég durva, de tényleg ezt mondta!)
Harmadik nap már otthon voltam.
Most meg? Nehezen viselem, hogy van egy újabb fiú. Most ő az érdekes a többieknek, ezért irigylem."

Utólag találtam a lenti képet. A gyerekek találóan megfogalmazták az érzelmeink változását.

Forrás: https://craftymemories.files.wordpress.com/2013/08/culture-shock-chart.jpg

A kulturális beilleszkedés fázisai:

1. Mézeshetek: Lelkesedés. Minden szép és jó.
2. Krízis, elutasítás: Ez az újdonságoktól való besokallás időszaka. Frusztráltság, honvágy...
3. Adaptációs fázis: Helyi kultúra ismerete, elfogadása, miközben a saját kultúránkat sem utasítjuk el. 
4. Beilleszkedés: Mikor végre otthon érezzük magunkat.

Forrás: http://www.travelnlass.com/2013/05/06/expat-culture-shock-nonsense/

...és ha végül hazatérsz Magyarországra, jön a 

5. fordított kulturális sokk és az

6. elfogadás, alkalmazkodás, beilleszkedés.