A kezdetek
 |
| Bajuwaren |
Bajorország lakóit bajuvároknak - Bajuwaren - hívták. Mikor a rómaiak elmentek, az üresen maradt területeket ők foglalták el.
München pontos alapítási éve nem ismert, a fennmaradt iratok közül legkorábban 1158-ban szerepel a München név egy oklevélen (Villa Munichen), ezért ezt veszik a városalapítás dátumának. Az oklevélen szereplő pontos dátum 1158.06.14.
A városalapítás előtt a területen szerzetesek éltek, innen ered a München elnevezés.
Mönche = szerzetesek
Az Isaron (München folyója), a freisingi püspök területén volt egy híd. Az átkelésért a kereskedőktől, és a sószállítmányokért hídpénzt / vámot szedtek. (Akkoriban fontos szerepe volt a sónak, hiszen az ételeket ezzel tartósították. Számos város gazdagodott meg sókereskedelemből.) Heinrich der Löwe (Oroszlán Henrik) szász-bajor herceg (1156-tól 1180-ig uralta a területet) a püspök hídját felégette, és épített egy új hidat München területén. Ebből nagy vita kerekedett. Kaiser Barbarossa, vagy becenevén Rotbart (Barbarossa Frigyes császár) tett igazságot, végül elismerte a herceg jogait (1158), de részesedést kellett fizetnie a püspöknek, méghozzá a bevétele harmadát. München ennek a hídnak és a rajta áthaladó kereskedelmi útvonalnak köszönheti a fellendülését. 1175-ben városi jogot kapott.
A bajor nyelv
München bajor neve Minga. Egy magyarázat szerint az egyszerű parasztok nem nyitották ki rendesen a szájukat, mikor beszéltek, ezért a szavak másképp hangzottak tőlük. Így lett a München-ből Minga. Ha ilyen feliratú ruhadarabokkal vagy ajándéktárgyakkal találkoztok, már tudjátok mit jelent.
Akit érdekel a bajor nyelv, jól szórakozhat ezeken a könyveken. Sok szerencsét a megértéséhez! Segítségként a könyvben bajor-német szótár is van. :)
 |
| Asterix auf münchnerisch: Der große Mundart-Sammelband |
 |
| Asterix auf Bairisch: Der große Mundart-Sammelband |
Münchner Kindl
 |
| WAPPEN DER BAYERISCHEN LANDESHAUPTSTADT MÜNCHEN |
Ő a város hivatalos címerfigurája. Szinte mindenen visszaköszön, ami müncheni. Csatornafedél, tömegközlekedési eszközök, söröskorsók és még sorolhatnám.
A legnevezetesebb a bronz-arany Münchner Kindl szobor, ami a városháza tornyán áll 85 m magasan.
A szerzetes megjelenítési módja az évek során megváltozott, a szerzetesből fiú, később lány lett, mitöbb, életre kelt. A városi ünnepségeken találkozhatunk vele (Oktoberfest, Schäfflertanz...) egy fiatal lány személyében. Ám nem bújhat bármelyik fiatal lány a Münchner Kindl bőrébe: Müncheni származásúnak kell lennie, ahogy a szüleinek, nagyszüleinek is. Az első élő Münchner Kindl 1938-ban Ellis Kaut (1920-2015), a Pumukli írója volt.
Lindwurm
 |
| saját fotó |
A Lindwurm legendáját az új városháza délnyugati sarkán található Wurmeck nevezetű sarok homlokzata mutatja be. A Lindwurm egy sárkány szerű lény, ami valóban létezett (bár erre kézzel fogható bizonyítékot nem találtam). Egy termetesebb kutyánál nem nagyobb, kígyóra emlékeztető hosszú testű, két- vagy négylábú lény volt, viszont nagy valószínúséggel szárnyakkal csak a legendák ruházták fel. Gyakori címerállat, általában fekete vagy zöld színben ábrázolják.
Hűvös, nyirkos helyeken bújt meg, föld alatti gödrökben, kutakban.
A Lindwurm történetét a középkori emberek a pestisjárvánnyal kötötték össze. A legendák szerint a Lindwurm terjesztette a Pestist, de maguk az állatok immunisak voltak rá. A régi piactér egyik kútjának a mélyén is élt egy ilyen állat. Úgy hitték, aki a szemébe néz, azt megfertőzi a Pestis.
Csapatok alakultak, akik védőmaszkban vadásztak rá avagy rájuk. Hőstettnek számított a “sárkány” legyőzése.
A Lindwurm-tól való félelem nem múlt el a középkorral. A mertóvonal építésekor is felröppentek olyan mende-mondák, hogy a fúrások közben megtalálták a barlangját, és benne a megkövült maradványait, ami talán még mindig veszélyes lehet, de ezeket a híreket senki nem erősítette meg.
Olvasva a régi történeteket, a Lindwurm és a Basilisk (Baziliszkusz) legendája számomra hasonló. Ő is egy furcsa lény, kakas-sárkány-gyík keveréke volt, tehát nem összetévesztendő a ma élő azonos nevű gyíkkal. A hiedelmek szerint, ha a Basilisk az ember szemébe nézett, kitört rajta a Pestis. Ha tükröt tartottak elé, végzett vele a saját pillantása.
Schäfflertanz – a kádárok tánca
 |
| saját fotó |
A Pestishez köthető ez a hagyomány is, amit minden hetedik évben adnak elő a farsangi időszakban, az 1517-es pestisjárványra emlékezve. Idén 2019-ben is sor került erre. Január 6-án a Marienplatz-on kezdik a városháza előtt, és egészen a farsangi időszak végéig (ebben az évben március 5-ig) táncolják a város különböző helyszínein. A rendezvényt a Münchner Kindl nyitja meg.
A legenda szerint az emberek nagyon féltek a pestistől, ezért akkor sem mertek kimozdulni, mikor már véget ért a járvány. Ekkor a Schäffler-ek (kádárok, azaz hordókészítők) összefogtak, és végigtáncolták az utcákat, mutatva, már elmúlt a veszedelem.
Miért éppen hét évente tartják ezt a hagyományt? A Pestis újra és újra felütötte a fejét Münchenben. Állítólag hét évente, ezért ez a szám. Egy másik feltételezés szerint az ok egyszerűbb: a hét egy mágikus szám.
A tánccsoport 20 táncosból, egy zászlóvivőből és két karikapörgetőből áll. Hozzájuk társul még néhány bohóc, akik a közönséggel viccelődnek és a gyerekeknek cukrot osztanak. A tánc nagyjából húsz perces. Eredetileg a tánccsoport tagjai fiatal, családalapítás előtt álló legények voltak, de ma már nincs ilyen kitétel.
A városháza híres harangjátéka a Glockenspiel. A harangjáték alsó szintjének figurái is a Schäfflerek táncát mutatja be. A harangjáték minden nap 11-kor és 12-kor szólal meg, a márciustól októberig tartó időszakban pedig 17 órakor is látható illetve hallható.
A 2012. január 6-i Schäfflertanz
A 2019. január 6-i Schäfflertanz
Fischbrunnen und Metzgersprung
- a Halas kút és a mészáros legények ugrása
 |
| A Konrad Knoll tervezte kút 1878 körül |
 |
| München, Marienplatz, Fischbrunnen (Kugelfisch oben auf dem Brunnen, darunter drei Metzegergesellen entleeren ihren Wassereimer in den Brunnen). |
A Fischbrunnen egy nyolcszögletű szökőkút, a Marienplatz délkeleti sarkán, az új városháza előtt. A Marienplatz területén volt régen a piac, a kút körüli részen pedig a halpiac. Csütörtökönként a halászok kifogták a halakat, hogy azokat péntekenként frissen árulhassák. A halakat az eladásukig a kútban tartották.
1866-ban készült el Konrad Knoll szobrászművész alkotása, a jelenlegi kút elődje, ami jóval díszesebb volt. Vízköpő halak, oroszlánfejek és egyéb motívumok, feliratok díszítették. Négy mészárosinas öntötte a vödréből a vizet, felettük négy muzsikus, a csúcsán egy hentes állt. A kút a bajor erdőkből származó szürke gránitból készült, a figurák bronzból.
A második világháborúban a kút megsemmisült, csak törekékek maradtak belőle.
1954-ben újjáépítették. Az új kúton három bronzból készült hentesinas látható, a tetején pedig egy kerekded hal, emlékeztetve a hely korábbi funkciójára. Az előző kút három zenészfigurája a Karlstor boltívébe kerültek.
Meztgersprung 2019. szeptember 8-án lesz.
⃰ Rosenmontag (2019-ben március 4-re esik)
A húshagyó kedd (farsangi szezon utolsó napja) előtti hétfő.
A Húsvét előtti nagyböjt kezdetét (azaz hamvazószerdát) megelőző utolsó előtti nap.
Geldbeutelwaschen – pénztárcamosás
Geldbeutelwaschen, azaz pénztárcamosás a rózsásabb pénzügyi jövőért. Ez a népszerű hagyomány minden évben a farsangi időszak befejeztése után, hamvazószerdán – Aschermittwoch - kerül megrendezésre, ebben az évben 2019 március 6-án. A város képviselői szimbolikusan megmerítik pénztárcáikat a Fischbrunnen vizében a jobb pénzügyi áldás reményében.
A hagyomány 1426-ig vezethető vissza. A város vezetője kimosta a kútban a városi kincstár üres zsákját, ami a farsangi időszak után teljesen kiürült, remélve, hogy a következő év gazdagabb lesz.
Elővigyázatosságként ezt a gyakorlatot ma is követik. Ahogy a főpolgármester szokta mondani: “Ha nem is segít, ártani biztosan nem árt.”
Krampuslauf - a krampuszok futása
 |
| Krampuslauf München 2013 |
A maszkok hátborzongatóak, sokan megijednek tőlük, pedig teljesen ártalmatlanok. Egy-egy jelmez ára 1800-2500 Euro, a súlya 10 kg körüli.
Schöner Turm (Szép Torony)
A Schöner Turm - vagy eredeti nevén a Kaufingertor - már több, mint kétszáz éve (1807-ben) lebontásra került. Emlékét emléktábla őrzi és egy dombormű a Hirmer-Haus falán. A ház előtt fekete és piros utcakövek jelölik a körvonalát, ahol állt.
Az első városfal nyugati kapuja volt. Egy torony, kapuátjáróval. 1157-ben építették, 1479-ben felújították, csúcsát átépítették, valamint ekkor kapott gyönyörű freskó díszítést, innen a szép torony elnevezés. 1807-ben bontották le, mivel kellett a hely a megnövekedett forgalomnak.
 |
| saját fotó |
 |
| saját fotó |
Alter Peter
 |
| Jorge Royan: The 92 meters (301 feet) Alter Peter tower (Alter Peter Turm) Munich, Germany |
Az Alter Peter a város első temploma volt, aminek az építésében München polgárai is részt vettek. A templomot az idők során többször átépítették, modernizálták, a háború után helyreállították, ezért több stílus jegyei is megfigyelhetők rajta.
A kilátóba, ami 56 m magasan van, 306 lépcsőfok vezet fel. Innen akár 100 km távolra is el lehet látni. A torony 91 m magas. (A képet készítő fotós adatai pontatlanok.)
A templomcsúcs keresztjét elfordította az erős szél, ami így – a szóbeszéd szerint - pontosan merőleges az ördög lábnyomára (lásd: Frauenkirche).
Frauenkirche und die Sage vom Teufelstritt - a Miasszonyunk-templom és az ördög lábnyomának legendája
 |
| Photo by DAVID ILIFF. License: CC-BY-SA 3.0 |
A templom 1468. és 1488. között épült, Jörg von Halspach -"der Ganghofer"- építőmester vezetésével. A 20 év kivételes gyorsaságnak számított, főleg ha figyelembe vesszük a méreteit. Ekkor a tornyok még nem kapták meg a kupolákat. A 20 000 férőhelyes templom építésének idején München lakossága 13 000 fő volt. Tornyai a legmagasabb építmények a városban. Egy 2004-es rendelet szerint a városban, a középső gyűrűn belül nem lehet ennél magasabb épületet építeni. Az ikertornyoknak neve is van: Blasi (északi, 98,57 m) és Stasi (déli, 98,45m). Blasi, az északi torony 12 cm-rel magasabb. Az északi torony a földmérők nulladik pontjának számít.
Teufelstritt - az ördög lábnyoma
 |
| saját fotó |
A legenda szerint az építőmester alkut kötött az ördöggel. Mivel egy templom már volt a városban (Alter Peter), az ördög nem akarta, hogy még több hívő lélek legyen egy új templomnak köszönhetően. Ezért egyezséget kötött a mesterrel. Csak ablakok nélküli templomot építhet, máskülönben övé a lelke. Az ördög úgy gondolta, túl járt az építőmester eszén, hiszen ablaktalan templomba nem fognak majd bemenni az emberek. A mester viszont megépítette az ablakokat, de az ördög látogatása előtt befedte azokat fagerenádkkal. Így mikor az ördög bement a templomba, elégedetten nézett körbe, mert teljesen sötét volt. Nagyot nevetett, és örmében olyan nagyot ugrott, hogy a földre érkezve a lába belesüllyedt a templom padlójába. Ezt a lábnyomot ma is meg lehet tekinteni. Később az ördög rájött a tévedésére, de már nem léphetett a templomba, és nem rombolhatta le, mert addigra már megszentelték. Jobb híján egy erős szelet küldött a templomhoz, de az sem tudta lerombolni. A szél azóta is ott kering körülötte.
Alter Hof - a régi udvar
 |
| Alter Hof, Burgstock |
Az udvarról az első feljegyzések 1255-ből, Herzog Ludwig II. idejéből származnak. A 13-15. században a Wittelsbach család uralkodói rezidenciája, később különböző pénzügyi hatóságok székhelye volt. A második világháborúban nagymértékben megsemmisült, később újjáépítették. Ma üzletek, irodák üzemelnek benne, valamint a múzeumok látogatói érszére információs centrum.
Sage vom Affenturm - a Majomtorony legendája
A középkorban a gazdagok köreiben gyakori házikedvenc volt a majom, Herzog Ludwig II. udvarában is élt egy. Ez az állat jólnevelt volt, nem tartották zárva a ketrecét. Történt egyszer, hogy a kis Ludwigot (a herceg legkisebb fia, aki később IV. Lajos német-római császár lett) felkapta, és felszaladt vele a ház kiugró toronyablakára (Erker). Az emberek nagyon megrémültek, az udvarhölgyek sikoltoztak. A majom látva az emberek ijedtségét, bemászott a kis Ludwig szobájának ablakán, és a gyereket az ágyába fektette. A majom viselkedését a legenda egy verziója azzal magyarázza, hogy az udvaron a szemétben turkáló disznó elől mentette meg a gyereket. (A középkorban a disznók ették meg az ablakon kihajított konyhai hulladékot.)
A történet valódisága vitatható, mivel a torony feltételezések szerint akkor még nem létezett, de a legenda ettől függetlenül fennmaradt.
Viktualienmarkt - élelmiszerpiac
 |
| saját fotó |
A középkortól egészen az 1800-as évek elejéig a Marienplatz volt a város központi piaca, de az már nem bírta a megnövekedett forgalmat, így másik helyszínt kellett neki keresni. Az új hely nincs túl messze a régitől. A terület bővítéséhez le kellett bontani pár épületet, majd az idők folyamán számos kiegészítés történt a piacon, mire elnyerte végső kinézetét. A háborúban, ahogy sok más, a piac is erősen megrongálódott. Az a lehetőség is felmerült, a helyét lakóházakkal építik be, de végül a városvezetés mégis a helyreállítás mellett döntött. 140 stand és üzlet kínál virágokat, egzotikus gyümölcsöket, vadakat, húst, fűszereket, sajtokat, halat, és sok más ínyencséget.
A víz mindig fontos szerepet játszott ezen a területen. A középkorban hét patak találkozott itt össze. Napjainkban nyolc kút áll a piacon. Hat szökőkút különböző figurákkal, és kettő teljesen átlagos.
A szükőkutakkal ismert népdalénekesekre és komikusokra emlékeznek. Az első hármat 1953-ban adták át. A szobrokon (kezükben, nyakukban) gyakran látni friss virágokat.
Maibaum – májusfa
 |
| Forrás: https://pixabay.com/en/maypole-sky-munich-viktualienmarkt-3259360/ |
Eredetileg a falvak lakói állították közösen, a jólét és összetartás szimbólumaként. A magasságával vetélkedtek a szomszédos falvakkal.
A Maibaum legendája szerint egyszer kigyulladt a város. A plogárai összefogtak, és közös erővel igyekeztek megfékezni a tüzet. A várost így sem sikerült megmenteniük. Csak egyetlen fa állt sértetlenül, ez lett az első Maibaum. Ennek a fának a magjait elültették, ezekből nőttek azok a fák, amiből az újabb és újabb májusfákat állították.
2005. óta a fák biztonságát évente felül kell vizsgálni, valamint egy fa maximum öt évig állhat.
Több rendezvénynek is helyt ad a piac. Narrhalla - a Farsangi időszak kezdetén, ahol megválasztják a fansangi herceget és hercegnőt. Spárgaszezon megnyitása, sörfőzők napja, kertészek napja. A nevezetesebb eseményeken itt is találkozhatunk az élő Münchner Kindl-el.
***
Amennyiben szeretnétek még több történetről olvasni, ajánlom figyelmetekbe München Wiki oldalát, illetve két gyerekeknek szóló könyvet:
Diana Hillebrand: München - Touren auf Paulas Spuren,
Volker Ufertinger: München - Die Kinder-Uni erzählt die Geschichte der Stadt
Diana Hillebrand: München - Touren auf Paulas Spuren,
Volker Ufertinger: München - Die Kinder-Uni erzählt die Geschichte der Stadt
***
Az ötlet, hogy a város történelméről írjak, a gyerekek aktuális iskolai feladata adta.
Ők így tanultak Münchenről:
A tanárnő által leadott általános tudnivalókon túl, München megadott nevezetességei közül választhatott mindenki egyet, amiről egy-egy előadással kellett készülniük. Kaptak hozzá elég információt, de aki szeretett volna, utánaolvashatott, és kiegészíthette.
A témakör lezárásaként tettek egy körsétát a belvárosban, az adott nevezetességeknél megálltak, és mindenki előadta a maga kis történetét, akár egy kis idegenvezető. (Ezt le is osztályozták, mint ahogy az erről készült írásos összefoglalójukat is.) Végül kaptak pár quiz kérdést, amiből kiderült, mennyire figyeltek a társaik beszámolójára.
Ők így tanultak Münchenről:
A tanárnő által leadott általános tudnivalókon túl, München megadott nevezetességei közül választhatott mindenki egyet, amiről egy-egy előadással kellett készülniük. Kaptak hozzá elég információt, de aki szeretett volna, utánaolvashatott, és kiegészíthette.
A témakör lezárásaként tettek egy körsétát a belvárosban, az adott nevezetességeknél megálltak, és mindenki előadta a maga kis történetét, akár egy kis idegenvezető. (Ezt le is osztályozták, mint ahogy az erről készült írásos összefoglalójukat is.) Végül kaptak pár quiz kérdést, amiből kiderült, mennyire figyeltek a társaik beszámolójára.
![München, Marienplatz, Mariensäule, Putti (Basilisk). Die Eckpositionen des Säulenaufbaus wurden 1641 mit vier sieghaften, mit antiken Panzern gerüsteten Putti besetzt. Sie kämpfen gegen die Hauptübel, denen die Menschen zur Zeit des Dreißigjährigen Krieges ausgesetzt waren: Unglaube (Schlange, Inschrift: SUPER ASPIDEM), Pest (Basilisk, ET BASILISCUM), Krieg (Löwe, ET LEONEM) und Hunger (Drache, ET DRACONEM). Die auf den Putti-Schilden zu lesenden Worte beziehen sich auf Maria: „SUPER ASPIDEM ET BASILISCUM [ambulabis] ET LEONEM ET DRACONEM [conculcabis]“ („Über die Schlange und den Basilisken wirst Du gehen und den Löwen und den Drachen wirst Du zertreten“; Psalm 91, Vers 13).](https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f5/Marys_Column_%288418237527%29.jpg){kind=link}
